Fogarasi Havasok

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Északon a Fogarasi-medencével határos, amelyen átfolyik az Olt, nyugaton az Olt völgyével és a Vöröstorony-szorossal, délen a Cozia- és a Jézer-hegységgel, keleten a Szág-hegységgel és a Királykő-hegységgel. A névadó Fogaras város a hegységtől északra van. A hegység, melynek élesen határolt főgerince mélyre bevágódott, hatalmas bástyaként egyenesen nyugatról keletre húzódik, a Vöröstoronyi-szorosnál kezdődik és hirtelen emelkedik 2000 m-nél nagyobb magasságra. A főgerincből ritka szabályossággal ágaznak ki észak felé egymással párhuzamos oldalágak, melyeket patakok választanak el. A hegység csaknem közvetlenül a síkságból emelkedik ki, csodálatos panorámát nyújt, mely csak a Magas-Tátra panorámájával hasonlítható össze. A hegység magassági sorrendben a Moldoveanu-csúcs (2544 m), Negoj-csúcs (2535 m), Nagy-Vist (2527 m), és más csúcsok. Éghajlata enyhe 1200 m-ig, majd hűvösebb és nedvesebb 1300 m felett, 2000 m felett zordabb, hóborította. A hegység kristályos palából áll, helyenként gránit és porfír is előfordul. A növényvilágot alul bükkösök, magasabb ré

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Északon a Fogarasi-medencével határos, ahol az Olt folyó is átfolyik. A hegység főgerince meredek és szabályos, a csúcsok közül a Moldoveanu a legmagasabb, 2544 méter magas. A terület gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, a növényzetben bükkösök, fenyvesek és havasi legelők váltják egymást. A hegység panorámája lenyűgöző, és számos kirándulóhelyet kínál a turistáknak, például vízeséseket és kilátópontokat.